szept.
17

Átadták a Környezetvédelmi Tagozat díjait

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szeptember 16-án ünnepi ülés keretében nyújtotta át 2021. évi kitüntetéseit. Az eseményen Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője, és dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke tartott előadást.

A szakmai önkormányzat fővárosi székhelyén rendezett tagozati díjátadó résztvevőit elsőként az országos köztestület elnöke köszöntötte. Wagner Ernő úgy fogalmazott: elnöki programja egyik alapvetése volt, hogy a fenntarthatósági kérdéskörrel kapcsolatos tevékenységek élére a mérnöktársadalom, illetve a reálértelmiség álljon. Ha ezt a kötelességünket nem teljesítjük, a romantikus gondolkodásnak teret adva olyan társadalmi csapdába lavírozzuk magunkat, mint amilyen a rendszerváltó esztendők „papírtigrise” volt. Meggyőződésem, hogy a fenntarthatóság egy olyan szakkérdés, amelyben a mérnökök tudására lehet és kell is alapozni – hangsúlyozta az MMK elnöke. 

Korny-dij-2.jpg

 Fenntartható fejlődési fordulat 

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője előadásában a fenntartható fejlődési fordulatról beszélt. Míg sok évvel ezelőtt a vizes problémák, a vízválságok általában helyiek vagy maximum regionálisok voltak, ma azt tapasztaljuk, hogy – nemcsak azért, mert a Föld vízrendszere egységet alkot, hanem azért is, mert a mai vízválságok a világgazdaság értékláncain keresztül és az okozott társadalmi következmények miatt napok vagy hetek alatt több tízezer kilométer távolságokban is képesek kifejteni hatásukat – a helyi és regionális kirobbanású vízválságok globális válságokká kezdtek összeállni. Egy másik erőforrást említve – szögezte le Kőrösi Csaba – a talajok a világ háromnegyedében már jelentős mértékben degradálódtak, s miközben szeretnénk 2050-ig megduplázni az élelmiszertermelést a Földön, azt tapasztaljuk, hogy évente körülbelül annyi termőtalajt veszítünk el a világban, mint amennyi Magyarország összes termőterületének másfélszerese. Kőrösi Csaba arra is beszélt, hogy bolygónkon elkezdődött a hatodik kihalási hullám. Napjainkban körülbelül százszor gyorsabb a fajok kihalása, mint bármikor az elmúlt tízezer évben, és ha ezt nem tudjuk megállítani, nagy bajban leszünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a fenntartható fejlődési fordulatot késleltessük. Globális célokat fogadtunk el annak érdekében, hogy ezt a fordulatot meg tudjuk csinálni. Ezek a globális célok víziókat jelentenek arról, miként szeretnénk látni a Földet 2030-ra vagy 2050-re. Globális céljaink vannak, ám a végrehajtás alapvetően nemzeti és helyi szinten történhet, hiszen minden országnak eltérő adottságai vannak, különbözőek a sérülékenységei, eltérőek a képességeink, hagyományaink és rugalmasságunk, vagyis ezt a fordulatot eltérő sebességgel és eltérő eredménnyel fogjuk megtenni. Előremutató, kitekintő fejlődési pályáról beszélünk, mérnöki nyelven is megfogalmazható fejlesztésekről. Kőrösi Csaba hozzátette: ha tetszik, ha nem, jelenleg a globális piacok átrajzolása zajlik. 25 év alatt mintegy 90 ezer milliárd dollár értékű befektetésről és tőkeátcsoportosításról beszélünk, ami csaknem négyszerese az Egyesült Államok jelenlegi GDP-nek. A nagy kérdés az: mi magyarok, a mérnöki kamara és a mérnökcégek hol szeretnének lenni ebben a folyamatban?  

Kőrösi szerint a XX. század egy olyan versennyel volt jellemezhető, amikor a természeti erőforrások feletti kontrolért és az elérési útvonalak ellenőrzésért zajlott a csata, ezért jöttek létre szövetségek, indultak háborúk, míg az előttünk álló 30-40 évben a verseny mindinkább a fejlődési fordulatot kínáló technológiák piacán elérhető pozíciókért zajlik majd, s ebben a versengésben kiemelt szerepe lesz a mérnökségnek, a mérnöki kamarának – jegyezte meg Kőrösi Csaba. 

Korny-dij-3.jpg
Korny-dij-4.jpg

Gyakoribb, intenzívebb időjárási szélsőségek 

Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Környezeti jövőkép – időjárás és éghajlat című előadásában a globális éghajlatváltozásról beszélt. Mint rámutatott, 1970 óta minden évtized melegebb volt az előzőnél, a kiterjedt mérések óta pedig az elmúlt hét év volt a hét legmelegebb esztendőnk. Az OMSZ elnöke közölte: a meteorológiai mérési és statisztikai adatokból az időjárási szélsőségek Magyarországon is markánsan kiolvashatók, egyértelműen nő a szélsőséges események gyakorisága és intenzitása. 120 év alatt 19 nappal csökkent a fagyos napok éves száma, míg a hőségnapok száma 13-mal nőtt. Idén nyáron a napi legmagasabb hőmérsékletet, 40,2 fokot július 8-án Adonyban mérték (az elmúlt 120 év legforróbb júliusa volt az idei), míg a legalacsonyabbat, 0,6 fokot június 1-én Zabaron. A csapadékmennyiségben és eloszlásban is anomáliákat tapasztalhatunk. Az elmúlt száz év legcsapadékosabb éve 980 mm-rel a 2010-es, a legszárazabb pedig – 419 mm-rel – a következő, a 2011-es esztendő volt.  

A globális felmelegedés és a globális klímaváltozás nem szinonimák – hangsúlyozta Radics Kornélia. A globális felmelegedés nem jelent mást, mint bolygónk átlagos hőmérsékletének emelkedését, ezzel szemben az éghajlat egy roppant bonyolult rendszer, melynek folyamatai a globális felmelegedés hatására megváltoznak, a klímaváltozás lényegében egy tünetösszesség, ami számos szélsőséges időjárási eseményt okoz, illetve súlyos problémákat okozhat, ha a klímaváltozásra adott válaszainkkal tévedünk. A természeti katasztrófák napjainkban már 95 százalékban időjárás-vezéreltek, és ezek komoly fejfájást okoznak a meteorológusoknak, hiszen – magyarázta az előadó – elvárják tőlünk, hogy a katasztrófák csökkentéséhez járuljunk hozzá. Ehhez a now casting technikáinkat kell fejleszteni, ám 3 órával előre megmondani, hogy milyen időjárás lesz, sokkal nehezebb, mint 3 nappal előbb – húzta alá az OMSZ elnöke. 

A meteorológia fejlődéséről, kihívásairól és lehetőségeiről szólva Radics Kornélia elmondta: az időjárással és az éghajlattal foglalkozó szakembereket ma már fejlett megfigyelőhálózat, növekvő számban rendelkezésre álló mérési eredmények, ellenőrzött és digitalizált éghajlati adatok és numerikus modellek segítik munkájukban, a légkör azonban annyira kaotikus folyamatok rendszere, hogy soha nem fogjuk tudni száz százalékos biztonsággal megmondani, hogy egy adott helyen milyen időjárás lesz, azt meg végképp nem, milyen lesz száz év múlva a Föld klímája. Az informatikai fejlődésével egyébként tíz év alatt mindössze egyetlen nappal nőtt az időjárás-előrejelzések beválási valószínűsége. A meteorológusok tudják: öt-hét, maximum tíz napnál tovább nem lehet megbízható előrejelzéseket készíteni – jelentette ki Radics Kornélia.

Elismert teljesítmények 

Az előadásokat követően nyújtották át a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának elismeréseit. „A Környezet Védelméért" díjának 2021. évi kitüntetettjei: Baloghné Gaál ZsófiaBarna Sándor ésdr. Zanathy László. 

Korny-dij-5.jpg

„Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért" kitüntető oklevelet kapott: dr. Berki Imre egyetemi docens (Soproni Egyetem), prof. dr. Bozóki Zoltán egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem), és dr. Szoboszlay Sándor egyetemi docens (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem). 

„Környezetvédelmi Diploma Díjat vehetett át: Bartalos Hajnalka vegyészmérnök MSc (Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, dr. Pátzay György), Haimei Chen kertészmérnök MSc (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem),Horváth Karolina környezetmérnök MSc (Soproni Egyetem, dr. habil. Polgár András egyetemi docens), Mészáros Fanni környezettudomány MSc (Szegedi Tudományegyetem, dr. prof. Farsang Andrea), Somogyi Dóra hidrobiológus MSc (Debreceni Egyetem, dr. Antal László egyetemi adjunktus, dr. Nyeste Krisztián tudományos segédmunkatárs), Szász Noémi hidrogeológus mérnöki MSc (Miskolci Egyetem, dr. Madarász Tamás egyetemi docens, Székely István tudományos segédmunkatárs).

 

Kapcsolódó anyagok