szept.
20

Építők Napja díjátadó ünnepség

A rendezvény résztvevőit elsőként az MMK elnöke köszöntötte. Wagner Ernő elmondta: abból a tényből, hogy ezt a késő tavaszi, kora nyári ünnepet most személyes részvétellel kell megtartanunk, nem következik, hogy az ágazatunk komoly gondokkal küszködne. A tervezési munkákat zökkenőmentesen lehetett otthon végezni, és a kivitelezés sem ütközött akadályokba.

Hozzátette: A szerződéseket nem mondták fel, a munkavégzés gyakorlatilag folyamatos lehetett. Az építőipar szerződésállománya megfelelő szinten van – értékelt az országos kamara vezetője. Talán a balsors nyilai, amelyek ugyan köztudottan nemesbé teszik a lelket, csak az építőanyagok körül kialakult fellegekből érkeztek, de talán remélhetjük, hogy ezek a ciklonok mielőbb visszavonulót fújnak. Az építésgazdaságot az elmúlt öt évben meglehetősen ambivalens jelenségek övezték. Egyfelől több mint 63%-kal emelkedett az építőipari minimál rezsióradíj mértéke, szintén jelentősen, 50,8-69,7%-kal nőtt ez idő alatt a minimálbér és a garantált bérminimum. Mindez nyilvánvalóan magával vonta azt, hogy a 2016-ban készült pályázati költségvetések az ajánlatkészítések időszakára meghaladottá váltak. Az építőipari árak folyamatosan és biztosan emelkedésnek indultak, ezt úgy értékelem, hogy lassan kezd helyére kerülni a szakma. Még sincs rendjén az, hogy egy autószalon rezsióradíja négyszer-ötször akkora legyen, mint az építőipari verseny által előidézett járandóság.  

EP_nap1.jpg

Az MMK elnöke szerint az a körülmény, hogy az elmúlt időszak eseményei nem rengették meg az építésgazdaságot, még nem jelenti, hogy megúsztuk. A költségvetési hiány az ismert okokból és indokoltan növekedett. A nemzetgazdaság indikátora az építőipar, ezért ebben a vonatkozásban lehet, hogy óvatosan kell tekintenünk a jövőbe – magyarázta. Talán mindezen kedvezőtlen trendkilátásokat megfelelően kompenzálni tudja az új uniós költségvetési időszak kezdete. Ebben komoly szerepe van a mérnöktársadalomnak, mert az előkészítés dandárja rájuk vár. Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt. Ezt azzal a változással is szeretnénk szimbolizálni, hogy e jeles ünnepség szervezése a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara feladatát fogja képezni. Egyszerű a képlet: országos rendezvény = országos kamara – húzta alá végül Wagner Ernő. 

Történhetett bármi is az elmúlt másfél évben, az Építők Napja nem maradt el, és nemcsak az ünnep tradíciója, elevenen élő hagyománya miatt, hanem azért is mert a jövő egyik záloga, az újraindítás motorja is az építők erejében rejlik – hangsúlyozta köszöntőjében Kassai Ferenc. A BPMK elnöke úgy fogalmazott: gyürkőzzünk neki a munkának, de a pillanat csöndjét, az Építők Napja felemelő pillanatát fordítsuk arra, hogy erőt, energiát gyűjtsünk azok teljesítményéből, akik e nevezetes nap hősei, az építők!  

EP_nap2.jpg

Gyutai Csaba, az ITM kormánybiztosa beszédében stratégiai ágazatként aposztrofálta az építésgazdaságot, amely 11 százalékos teljesítményével ugyanakkora súllyal bír a nemzetgazdaságban, mint az autóipar. Mint mondta, az idei évben parádésan teljesít a szektor; az elmúlt évhez képest a kibocsátás volumenindexe 120 százalékkal nőtt, és ha ez a tendencia egész évben folytatódik, van esélyünk arra, hogy az idei esztendőben túlszárnyaljuk a 2019-es rekordévet, ami minden idők legjobb építésgazdasági éve volt. A kormánybiztos kijelentette: a kormányzatnak az a fontos, hogy legyen alapanyag, legyen termék, a megrendeléseket a vállalkozók teljesíteni tudják, a szerződések pedig időben és jó minőségben teljesüljenek. Láttuk, hogy a Magyarországon dolgozó alapanyaggyártók nem minden esetben a hazai vállalkozókat szolgálták ki. Ezt a helyzetet kezelendő, bevezettünk egy exportregisztrációs folyamatot, aminek a lényege az volt, hogy meghatározott stratégiai termékkörben a kivitel esetében regisztrációt írtunk elő, és ennek a folyamatnak a végén kaphatott engedélyt a vállalkozó arra, hogy kiszállíthassa a terméket. Ezzel egyfajta finom jelzést is kapott a szektor arra, hogy Magyarországon elsősorban a magyar vállalkozókat kell kiszolgálni. A korábbi áruhiány mára kezd oldódni és az árak is korrigálódnak. Arra továbbra sincs magyarázat, hogy mondjuk a kavics tonnánkénti ára egy észak-kelet-magyarországi bányában miért 1000, ugyanakkor miért 5000 ezer egy főváros környéki bányában, hiszen nem ötszörös a bér, nem ötszörös a kitermelési költség, lényegében semmi nem indokolja, hogy ötszörös árkülönbség legyen két bánya kibocsátása között. Pontosan az ilyen esetekre vezettük be az ajánlott árat, és ha e fölött értékesítik a terméket, kilencven százalékos extra bányajárulékot kell fizetnie. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások számára olcsóbb legyen az alapanyag, hiszen tudjuk, ez egy vasbeton alapú világ, a betonra pedig még hosszú ideig szükségünk lesz.  

A kormánybiztos szerint az elmúlt időszakban az állami támogatások rendszere szabályozott volt, hiszen csak az a pályázati rendszer – fogalmazott –, amit mi magunk bonyolítottunk le, három éven keresztül juttatott forrásokat az építési vállalkozások számára mintegy 33 milliárd forint értékben. Ezek a források jól hasznosultak, hiszen azt látjuk, hogy technológiára, informatikai fejlesztésekre, gépvásárlásra fordították a cégek. A pályázati lehetőség folytatódik és még idén kiírják az Építő 6 programot újabb 12 milliárdos keretösszeggel, illetve megnyílik a vállalkozások számára egy 100 milliárd forintos tőkealap, amelynek célja a hazai alapanyaggyártók segítése lesz.  

EP_nap3.jpg

Feladatunk a szektor további digitalizációja, hiszen ebben jelentősen elmaradtunk a fejlett világtól, feladatunk a gépesítés kiszélesítése, és a szektor további fehérítése. Ez utóbbi érdekében 2022. januárjától bevezetjük az „üvegkapu” rendszert, hogy a beruházásokon pontosan követhető legyen a munkaerő mozgása, és minden szabályszerűen történjen. Fontos feladatunk a vállalkozások szervezettségének növelése, a cégekben rejlő szakértelem növelése. Ilyen a mérnöki kamara beruházás-lebonyolítói mesteriskolája is, amely azt a folyamatot segíti, hogy szervezettségben, a vállalati kultúra terén előbbre lépjenek a cégek. Gyutai Csaba végül emlékeztetett: a hazai építőipar stabil megrendelésállománnyal rendelkezik, hiszen múlt évhez képest 38,3 százalékkal nőtt az épületek építése, 56,5 százalékkal több megrendeléssel rendelkezik a szektor egyéb építmények tekintetében, a közbeszerzések területén pedig az állami beruházások szférájában mintegy 200 eljárással több indult el, ezermilliárdos keretösszeggel. 

A kormány elindította a Zrínyi 2026 honvédelmi- és haderőfejlesztési programot, melynek alapvető célja, hogy a Magyar Honvédség 2030-ra a térség meghatározó haderejévé váljon. A program keretében sosem látott haditechnikai beruházások és fejlesztések valósultak meg, euromilliárdos nagyságrendű beszerzésekkel, ezekhez jelentős tervezői, bonyolítói, kivitelezői kapacitások kellenek – közölte dr. Gulyás András, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának ezredese. A program építési beruházással járó elemeként említette a hazai hadiipar újjáélesztését. Fegyvergyár épült Kiskunfélegyházán, ennek bővítését tervezik mesterlövész fegyverek gyártására, a világ egyik legmodernebb hadiüzeme épül Zalaegerszegen lövészpáncélos járművek gyártására, lőszer- és robbanóanyaggyárat tervezünk Várpalotán, illetve Kaposváron fejlesztenek és gyártanak majd egy új páncélvédett, többcélú katonai járműcsaládot.  

A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos munka sosem rutinfeladat – húzta alá Gulyás András –, hiszen ezek gyakran nemcsak egyediek, egyszeriek, a hazai építési gyakorlatban előzmény és minta nélküliek. E körben közös célunk mégis az kell legyen, hogy ezen építmények a kornak megfelelő színvonalon, az elvárható legjobb minőségben valósuljanak meg, illetve a használat során hatékonyan szolgálják a Magyar Honvédséget és a NATO haderőket.     

 

A rendezvényen nyújtották át a minisztériumok és szakmai szövetségek, szervezetek elismeréseit. 

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTER AZ ÉPÍTŐK NAPJA ALKALMÁBÓL AZ ÉPÍTŐK ELISMERŐ OKLEVELET ADOMÁNYOZZA: 

Pataki Erika, az ÉMI Építőipari Minőségellenőrző Innovációs NKft. Megfelelőségértékelő Központ vezetője
dr. Kett Judit, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv jogi előadója 

dr. Tóth Elek, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi docense 

Ikits Tamás Vilmos, a KÖM1 Kft., építési műszaki ellenőre,  

Kölber György István, az ÚTDOKTOR Kft. ügyvezetője 

Nagy József Mihály, a Nagy és Társai Bt. ügyvezetője 

Safarcsik Tibor, a ST-RASZTER KFT. ügyvezetője 

Szigetiné László Erika, a Szigeti és László Mérnök Iroda Kft. ügyvezetője 

Szögi János nyugdíjas TSZSZ szakértő (2021-ben elhunyt) 

Vezendi-Kiss Sándor TSZSZ szakértő 

Wehner Péter TSZSZ szakértő 

Rapp Béla, az MC-Bauchemie Kft. ügyvezető igazgatója 

Ágoston István János, az ANG Engineering Kft. ügyvezetője 

Horváth Zoltán, a H&H 2023 Kft. ügyvezetője 

Kovács Anita, a Karc FM szerkesztő-műsorvezetője 

Tóth Istvánné, a TÁKER-IMMO Kft. ügyvezetője 

Dr. Jaramani Rafik, a Zalakerámia Zrt. elnök-vezérigazgatója 

Antal Béla, a CREATON South-East Europe Kft. műszaki igazgatója 

Németh László, az ENSI Épületgépészeti, Technológiai és Energetikai Kivitelező Kft. ügyvezetője 

Tóth Péterné nyugdíjas, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület marketing és kommunikációs referense részére. 

EP_nap4.jpg

DR. PINTÉR SÁNDOR, MAGYARORSZÁG BELÜGYMINISZTERE ÉPÍTŐK NAPJA ALKALMÁBÓL MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVELET ADOMÁNYOZ 

Benhardt Gyula, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóség III. Szakaszmérnökségének kiemelt műszaki ügyintézője, 

Czeglédi Andor, az Envirotis Zrt. vezérigazgató-helyettese,  

Kerti Andor Károly, a Viziterv Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese, 

Szemes Tamás, a Szemes és Fia Kft. ügyvezetője és 

Zajzon Imre, az Aqualine Z+Z Kft. ügyvezetője részére. 

 

AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET ALPÁR IGNÁC-DÍJAT ADOMÁNYOZ  

Csényi Sándor, az ÉTE Építéskivitelezési szakosztály tagja, és Tóth Balázs, a Magyar Építőipar folyóirat főszerkesztője részére. 

 

ÉTE-DÍJAT ADOMÁNYOZ  

Spránitz Ferenc, az ÉTE Építéstudományi és Projektmenedzser szakosztály tagja 

Brassnyó László, az ÉTE Építéstudományi és Projektmenedzser szakosztály tagja  

Szulyovszky László, az ÉTE Építéstudományi és Projektmenedzser szakosztály titkára, Építésbiologiai és ergonomiai tudományos kutató munkacsoport vezetője 

Szádeczky-Kardoss Gábor, az ÉTE alelnöke, Építéstudományi és Projektmenedzser szakosztály vezetője részére. 

 

POSZTUMUSZ ÉTE ÉRDEMÉRMET ADOMÁNYOZ  

Dérné Ficze Judit részére, az ÉTE tiszteletbeli tagja, egykori titkárság vezetője részére 

ÉTE ÉRDEMÉRMET ADOMÁNYOZ 

Helfrich Szabolcs, az ÉTE Felügyelőbizottságának tagja, az ÉTE Kft. szakértője, valamint 

Horváthné Gyarmati Mária, az ÉTE Építéstudományi és Projektmenedzser szakosztály titkára, az ÉTE díjbizottságának tagja részére. 

 

A SZILIKÁTIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZILIKÁTIPARI EMLÉKÉRMET ADOMÁNYOZ  

Henszelmann Imre, a Szilikátipari Tudományos Egyesület Finomkerámia szakosztály tagja és
Laska Imre, a SPECIÁLBAU Kft. ügyvezetője részére. 

 

AZ ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGE LECHNER ÖDÖN-DÍJAT ADOMÁNYOZ 

Balanyi László, a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Zrt. gazdasági igazgatója, 

Kondorosi Péter, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. projektigazgatója, 

Schriffert Péter, a ZÁÉV Építőipari Zrt. projekt főmérnöke,  

valamint posztumusz díjat adományoz Bozsó Béla, a Grabarics Építőipari Kft. ügyvezetője részére. 

 

AZ MMK ÉPÍTÉSI TAGOZAT KARDOS ANDOR-DÍJAT ADOMÁNYOZ 

Kiss Jenő tagozati elnök részére.